Leírás
“A stressz az élet sava-borsa” – mondta Selye János, a neves kutatóprofesszor. Enélkül nem élnénk, csak vegetálnánk. Akkor hát miért káros a stressz? Miért vált szinte szitokszóvá? Miért okoz gyomorfekélyt, szívinfarktust, vagy korunk annyi más betegségét? Miért nevezik modern korunk gyilkosának? Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszolni szerzőnk, aki a téma szakavatott ismerője.
Napjainkban, a 21. század elején, igencsak “stresszessé” vált az élet a fejlett világban. A “stressz” az elmúlt évtizedekben a köznyelv és a társasági beszélgetések gyakran használt kifejezésévé, illetve fogalmává lépett elő. Ahogyan a mindennapi életben használják ezt a szót az emberek, úgy tűnik, mintha a stressz csupán rokon értelmű kifejezés lenne a bajjal, az aggódással, a félelemmel vagy a lelki feszültséggel… És valóban, a gyakorlatban sokszor azonosítjuk a stresszt előidéző tényezőket – szakkifejezéssel a stresszorokat – az általuk kiváltott biológiai válaszreakcióval.
Alapvető egzisztenciális gondjaink (pl. mit együnk, mit igyunk vagy mit vegyünk fel magunkra, találunk-e munkát, elveszítjük-e a kenyérkeresetünket) stresszt kiváltó tényezők lehetnek. Így ma is a ki nem elégített szükségleteink a leggyakoribb stresszorok, illetve a következményes biológiai, biokémiai válasznak – a stressz-reakciónak az első számú kiváltói.