Leírás
Szívékszer – versek hővel, hóval
A Szívékszer – versek hővel, hóval Lackfi János új verseskötete, amely játékos, szenvedélyes és mélyen érzékeny költeményeket gyűjt egybe. A versek egyszerre szólnak örömről, fájdalomról, hitről és a teremtett világ szépségéről. A kötet gazdag képekkel és ritmusokkal vezeti végig az olvasót az évszakokon, emberi érzéseken és spirituális kérdéseken. A lírai világban a humor, a hála és az istenkeresés is fontos szerepet kap.
Miről szól a Szívékszer?
A kötet versei az élet intenzív élményeit és az emberi lélek rezdüléseit jelenítik meg. Lackfi János költészete egyszerre táplálkozik a zsoltárok hagyományából, a magyar népdalok világából és a klasszikus magyar költészetből. A versekben természetképek, hitbeli kérdések, örömök és fájdalmak váltják egymást. A könyv játékos nyelvezettel és gazdag ritmikával szólítja meg az olvasót.
Kinek ajánlott?
- Verskedvelőknek
- Lackfi János olvasóinak
- Kortárs magyar líra iránt érdeklődőknek
- Spirituális témák kedvelőinek
- Ajándékkönyvet keresőknek
Mit ad az olvasónak?
- Gazdag képi világú kortárs verseket
- Humort és érzelmi mélységet
- Elgondolkodtató spirituális motívumokat
- Modern és hagyományos költői hang ötvözetét
- Élményteli, ritmusos lírai utazást
Könyv adatai
| Szerző | Lackfi János |
| Oldalszám | 168 oldal |
| Kötés | keménytáblás |
| ISBN | 978-615-123-011-4 |
| Méret | 135 x 205 mm |
| Megjelenés dátuma | 2026.05.23. |
Különleges verseskötet mindazoknak, akik szeretik a gazdag nyelvi játékot, az érzelmi mélységet és a modern magyar lírát.
Eszeveszett élni vágyás, fricskázós öröm, kozmikus zsiványság, de rikoltó fájdalom és sebzett érzékenység is lakozik a kötet verseiben. A daloló gyakran ráncigálja Isten szakállát, sokszor bújik oda a Teremtőhöz, faggatja őt szilajul, vagy borul le előtte hálával. Végigsuhanunk az évkeréken, ezer színárnyalatban üvöltő falevelek közt, gyümölcsgömbölyítő nyárban, rügyet ragacsozó tavaszban, harsogó hóba mártva.
Vajon honnan jönnek ezek a földtől égig zengő, rímben-ritmusban tobzódó dalok?
Elővágtatnak a zsoltárok ősiségéből, a középkori himnuszhagyományból, a magyar népdal kétezer évéből…
Lackfi alaposan átkutatta József Attila, Nagy László, Kosztolányi, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Weöres, Pilinszky és Kányádi tarisznyáját, és a kölcsöntollakkal nem átallt szikrázó, fékevesztett sorokat karmolni a papírra.
„Hogyan lehet ezeket az egyszerű szavakat úgy sorba rakni, hogy ilyen csodálatos versek legyenek belőlük?” (Ági)
„Kavargó szavak, furcsa képzetek. Benne van az odafönt, az idelent és magam is.” (Péter)
Értékelések
Még nincsenek értékelések.