Leírás
Törésvonalak a második világháború utáni magyar református egyház- és teológia-történetben.
A hollandiai és a magyarországi reformátusok közel négy évszázaddal ezelőtt kialakult jó kapcsolatainak legfrissebb irodalmi termékét veszi most kezébe az olvasó.
Szerzőjét a Kárpát-medencében sokan ismerik. Ő a Gereformeerde Kerken in Nederland /Vrijgemaakt/ segélyszervezetének szolgálatában 1982-től kezdve sokszor járt Erdélyben. Segített, mert személyesen is felelősséget érzett a magyar reformátusokért. Azért, hogy térségünkben élő hittestvéreivel az összekötő szálakat szorosabbra fűzhesse, nyelvtanulás, valamint történelmi tájékozódás végett 1989-ben feleségével és három gyermekével egy esztendőre Debrecenbe költözött. Hazatérte után egy illetékes egyházi szervek között létrejött megállapodás értelmében 1992-ben négy évre családostul újra visszaköltözött Debrecenbe. Vállalt szolgálata szerint nyelvet tanított, kurzust vezetett, felkérésre előadásokat tartott a Debreceni református Teológiai Akadémián, szélesebb regionális körökben érdeklődőket ismertetett meg az egyházára jellemző gyülekezetépítéssel. Tevékenységének súlyponti helye idővel Nagyvárad és Tivadarfalva lett. Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskolán az egyetemes egyháztörténelmet tanította. Tivadarfalván pedig a Kárpátaljai Református Egyház missziói iskoláját vezett