Leírás
Bunyan legfőbb művét A zarándok útját az angol irodalom klasszikus darabjaként tartják számon. Számos kiadást ért meg, több mint száz nyelvre lefordították. A két világháború között Szabadi Béla fordításában magyarul is megjelent, négyszer kiadták, de elavult nyelvezete miatt ez a fordítás mára már olvashatatlanná vált. A zarándok útja legújabb kiadását Jánosházy György fordításában kívánja az olvasók rendelkezésére bocsátani a kiadó. A marosvásárhelyi költő és műfordító, Shakespeare darabjainak kiváló fordítója Bunyan művének tolmácsolásakor ragaszkodott ugyan a szerző és a kor stílusához, viszont a mai magyar olvasó számára a lehető legolvasmányosabb fordításra törekedett.
A kötetet egy bolgár képzőművész ikerpár, Magardich és Krikor Kassapian metszetei díszítik, melyek remekül visszaadják Bunyan korának hangulatát, ugyanakkor merészen újszerűek, modernek.
John Bunyan (1628-1688) hívő keresztény családban nevelkedett, de csak hosszú évek keserves lelki gyötrelmei után békült meg Istennel. Megtérése után azonban prédikálni kezdett és nagy hírnévre tett szert.
II. Károly egyszer megkérdezte John Owent, az oxfordi Krisztus Egyháza kollégium dékánját, hogy miért hallgatja e tanulatlan üstfoldozó beszédét, és az így válaszolt: “Ha nekem megadatna ez üstfoldozó prédikátori képessége, engedelmeddel felség, boldogan lemondanék minden tudományomról.”
Roger Sharrock, a Penguin kiadó szerkesztője a könyv 1987-es angol kiadásának az előszavában a következőket írja: “300 éves létezése során A zarándok útja felülemelkedett a legtöbb faji és kulturális korláton, amelyek egy klasszikus mű népszerűségét általában korlátozni szokták. A nem-keresztény világ számára is ismertté vált, az iszlámon belüli vallásos individualizmus elterjedésekor művelt muzulmánok kezdték el olvasni, ugyanakkor olcsó missziós kiadványként az amerikai indiánokhoz és a Csendes-óceán szigetlakóihoz is eljutott. … Egy tizenhetedik századi kálvinista leült traktátust írni, és megírta az egyetemes vallásos képzelet népi eposzát.”
