Leírás
„…A téma, amelynek fejtegetésébe fogok bocsátkozni, első olvasatra is egy igen komoly kihívás. A vezetői kompetenciák, attitűdök, és maga a vezetés egyes területeinek feltárása, és bemutatása a bibliai minták alapján meghökkentő lehet azok számára, akik a Szentírást egyfajta „szabályok és parancsolatok” halmazának tartják. Ez azonban közel sincs így.
Milyen írás a Biblia? Így definiálja önmagát:
„A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”
A Biblia tanításra alkalmas volta nem újkeletű felfedezés. Másfél évezreden át alapműve volt a keresztény kultúrának, és magának az oktatásnak is. Véleményem szerint nem a Szentírás hibája, hogy rosszul használták, és ilyen módon rengeteg hamis magyarázat és tanítás látott napvilágot bibliai alapon. A kortárs írásértelmezés (vallástudományi megnevezéssel exegézis/egzegézis) egyik alaptétele, hogy az Írás önmagát magyarázza, azaz csak akkor áll meg bárminemű következtetés, levezetés belőle, ha az nem ütközik a kinyilatkoztatás teljes szövegezésével.
„Az Írás fel nem bontható.” Ezek Jézus Krisztus szavai, amelyeket a kor írástudóihoz intézett, amikor egy nehéz teológiai kérdés kapcsán vitatkoztak egymással. Ó maga is úgy állt hozzá, hogy mindig a teljes kinyilatkoztatást kell vizsgálni, és ezt az elvet követjük ma is, amikor hozzányúlunk a szöveghez, hogy kiaknázzuk a benne rejlő értékeket, amelyek az emberi jellem csiszolására valók (lásd első idézet). …..
A témával kapcsolatos hipotézisem az, hogy a keresztény kultúra eme páratlan kinyilatkoztatása a vezetés területén is megfogalmazza, illetve bemutatja azokat az alapelveket, amelyeket a XXI. századi szakirodalom is kiemel, mint alapelveket, amelyek meghatározóak a vezető személyére, illetve magára a vezetés szolgálatára nézve. A vezetést szándékosan nevezem szolgálatnak, ugyanis ez a pozíció az én olvasatomban nem egy státuszszimbólum, hanem egy odaszántságot igénylő feladat, amely azt feltételezi a betöltőjétől (legyen az felső- vagy középvezető), hogy vállalja és hordozza a felelősséget azokért a területekért és személyekért, akiknek érdekében elvállalta ezt a megbízást. Ez a vetület, reményeim szerint, kellő hangsúlyossággal ki is fog domborodni az egyes témakörök részletes, elemző bemutatása során. Ahhoz, hogy érthető legyen a téma kibontása, fontos pontosítanunk, milyen formában találjuk meg a bibliai közléseket a vezetők és vezetés témakörében. ….
Azt is fontosnak tartom kiemelni az elején, hogy a Biblia célja nyilvánvalóan nem az, hogy „vezetőképzői alapmű” legyen; ugyanakkor az a pár évezrednyi történelmi progresszió, amit átfog, elképzelhetetlen lenne vezetők nélkül; hiszen vezérek, királyok és császárok korszakain át jutunk el az újszövetségi kinyilatkoztatásokhoz, ezen történelmi alakok személyiségjegyeiben viszont bőven találni olyat, amiről érdemes, és szükséges is beszélni a vezetés témakörét illetően. Események, megpróbáltatások, sikerek és kudarcok, amelyeken ezek a személyek átmentek, alkalmasok arra, hogy az indirekt közlési módot magunknak lefordítsuk, és abból kiemeljük a hasznunkat szolgáló lényeget. Ahogy Pál apostol is megfogalmazta a korinthoszi gyülekezetnek:
„Mindezek pedig példaképpen estek rajtok; megírattak pedig a mi tanulságunkra.
Azaz már az első század teológusai is tudták, hogy érdemes vizsgálni az ószövetségi szereplők életét, mert ami velük történt, illetve ahogyan viszonyultak egyes eseményekhez, jó alapot adhat arra nézve, hogy nekünk milyeneknek kell majd lennünk, beleértve ide magát a vezetést, valamint a vezetőtől elvárt magatartási-, eljárási- és jellemformákat is. …”
A könyv tartalma
- Bevezető 7
- I. Indirekt közlések — vezetői életpéldák az ószövetségi idők különböző korszakaiból 13
- 1.1 JÓZSEF — A KARIZMATIKUS VEZETÓ 15
- 1.1.1 Korai életszakaszában 16
- 1.1.2 Rabszolgaként 17
- 1.1.3 Elítéltként 19
- 1.1.4 Elítéltből fejedelem 20
- 1.1.5 A múlt rendezése 22
- 1.2 MÓZES, A CSAPATÉPÍTÓ 24
- 1.2.1 Az egyszemélyi vezetés hátulütője 26
- 1.2.2 Külső szakértő észrevételeinek elfogadása 28
- 1.2.3 A vezető feladata a munkatársak kiválasztása 29
- 1.2.4 Alkalmassági kritériumok meghatározása 30
- 1.2.5 Team-coaching 32
- 1.3 A VEZETÓI MEGBÍZATÁS ÉS A RENDSZER STABILITÁSÁNAK PRÓBÁJA 33
- 1.3.1 A lázadók stratégiája 37
- 1.3.2 Mózes vezetői magatartása krízishelyzetben 40
- 1.4 VEZETÉS A KIRÁLYSÁG KORÁBAN — POZITÍV ÉS NEGATÍV TANULSÁGOKKAL 43
- 1.4.1 Királyválasztás 44
- 1.4.2 Saul — aki többszörösen áthágta a vezetői hatáskörét 46
- 1.4.3 Dávid — egy Isten szíve szerint való vezető 50
- 1.4.3.1 Jó példák 51
- 1.4.3.2 Rossz példák; avagy csapdák, amelyekbe Dávid belesétált 55
- 1.4.4 Absolon és a marketing 62
- 1.4.5 Egy rossz vezetői döntés és a rendszer hosszú időre kiható törést szenved 66
- 1.5 VEZETŐI MINTÁK A VAZALLUS ÁLLAM KORÁBÓL 69
- 1.5.1 Hűség az anyagiak felett 69
- 1.5.2 A vezető, mint ütközőpont 74
- 1.5.3 Poncius Pilátus, és az érdekek ütközése 78
- 1.1 JÓZSEF — A KARIZMATIKUS VEZETÓ 15
- II. Direkt közlések – vezetőkre és a vezetésre vonatkozó bibliai szabályozások 83
- 2.1 A VEZETÔI SZOLGÁLAT ELVI SZABÁLYOZÁSAI AZ ÓSZÖVETSÉGBEN 83
- 2.2 TOVÁBBI DIREKTÍVÁK 87
- 2.2.1 Vezetői látásnak lennie kell 87
- 2.2.2 Bölcs vezetés 91
- 2.2.3 Vezetői szorgalom és példamutatás 93
- 2.2.4 Dorgálás helyett intés 95
- 2.2.5 Utódlástervezés és menedzsment 99
- 2.3 A VEZETÉS EGY SPECIÁLIS ESETE – SELF-MENEDZSMENT ÉS CSALÁDI MENEDZSMENT 101
- III. A vezető és a vezetés szentírási modellje – összegzés 107
- 3.1 A VEZETÓ SZEMÉLYÉNEK KRITÉRIUMAI A PÁSZTORI LEVELEKBEN 107
- 3.2 ÖSSZEHASONLÍTÁS MÁS FORRÁSOK ÁLTAL KIEMELT KRITÉRIUMOKKAL, És ANNAK KONKLÚZIÓI 115
- Zárszó 121
- Mellékletek 125
- I.MELLÉKLET 125
- IDÉZETEK És HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE 126
- BIBLIOGRÁFIA 129
